Achalasia

A nyelőcső-záróizom működési zavara

A nyelőcsövet a gyomorral záróizom köti össze, mely az esetek nagy részében zárt állapotban van, így megakadályozza, hogy a gyomortartalom, a gyomorsav visszacsorogjon a nyelőcsőbe. Táplálék fogyasztásakor ez a záróizom kinyílik és továbbengedi azételt, vagy italt a nyelőcsőből a gyomorba. Az achalasia az alsó nyelőcső-záróizom működési zavarát okozva, annak megnövekedett tónusát, valamint a nyelőcső-perisztaltika hiányát eredményezi. Ennek során nyeléskor a záróizomzat nem ernyed el, így gátat szab a táplálék útjának. Az achalasia hátterében nyelőcső záróizom beidegzésének hiánya áll. Az eredete többnyire nem ismert.

Tünetei
Legfőbb tünetként nyelési nehézség (dysphagia), valamint az elfogyasztott étel visszaáramlása, visszaöklendezése (regurgitáció, reflux) jelentkezik, de nem ritkán gyomorégés, fogyás, kellemetlen szájszag vagy mellkasi fájdalom is kialakul. Az emésztetlen táplálék visszaáramlása a tüdőbe jutva tüdőgyulladást okozhat.

Kivizsgálás
Az achalasiát nehéz diagnosztizálni, és gyakran évek telhetnek el, mire a betegnél sikerül kimutatni a rendellenességet. Ennek oka gyakran az, hogy a betegek önkéntelenül is igyekeznek igazodni a nyelési nehézségekhez, például kisebb falatokat vesznek magukhoz, vagy jobban megrágják az ételt. A betegségre utaló egyik legjellegzetesebb tünet az, hogy a nyelési nehézségek a folyadékok és a szilárd ételek elfogyasztásánál egyaránt jelentkeznek, más okra visszavezethető nyelési nehézségeknél azonban csak a szilárd ételek okoznak nehézséget. A betegség megállapításához nyelőcső-gyomor röntgen, endoszkópos vizsgálat, vagy úgynevezett manometria (ez utóbbival a nyelőcső izomfunkcióját mérik) válhat szükségessé.

Other departments

  • Optometry
  • Dentistry
  • Neurosurgery
  • Therapy
  • Dermatology
  • Orthopedics

Kezelés
A kezelés azt a célt szolgálja, hogy csökkenjen az alsó nyelőcső-záróizom nyugalmi tónusa, ezáltal javuljon az étel, ital ürülése a gyomorba. Két jól bevált módszer közül az első egy sebészi beavatkozást foglal magába, a második pedig gyógyszeres kezelést jelent.

Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés kerül előnyben akkor, ha a beteg nem akarja, vagy nem alkalmas a műtéti beavatkozásra. Ezen esetekben a gyógyszeres terápia Ca-csatorna gátló gyógyszert, valamint nitrátot jelent. Alkalmaznak Botox kezelést is, mely során endoszkóppal az érintett izomrétegbe adott bototulinum toxin ellazítja a záróizmot. Ezzel a módszerrel a betegek 2/3-ánál lehet átmeneti javulást (9 hó -1 év) javulást elérni. A Botox kezelés után a sebészi kezelés technikailag nehezebb, ezért leginkább műtétre nem alkalmas betegeknél ajánlott az alkalmazása.

Tágítás
Az alsó nyelőcsőszakasz tágítása, lehet a ballonos, ill. szondasorral történő tágítás. Az endoszkópos tágítás a betegek 2/3-ánál eredményes, azonban többszörös kezelés szükséges. A beavatkozás lehetséges szövődményeként vérzés, valamint átfúródás (perforáció) jön elsősorban szóba, de a betegek 2-3%-ában reflux is kialakulhat. Korábban az első választandó módszernek tekintették az achalasia kezelése során. Napjainkban a minimal invaziv sebészet térhódítása és eredményei alapján egyre inkább – a fentiek miatt is – a laparoszkópos sebészi kezelést preferálják az achalasia kezelésére.

Műtéti kezelés
A laparoszkópos sebészi technika fejlődésével a laparoscopos cardiomyotomia az achalasia kezelésének elsődleges kezelési formájának tekinthető. A műtét lényege az ellazulás képtelen nyelőcső záróizom bemetszése a nyálkahártya szintjéig, melyet kiegészítenek olyan beavatkozással, amely megakadályozza a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlását (reflux-gátló műtét).

A betegség műtéti megoldása történhet a hasüreg megnyitása által vagy úgynevezett “laparoszkópos” úton. A műtét során a nyelőcső alsó, gyomorszáj feletti szakaszán 6-8 cm hosszan, valamint a gyomorszájra vezetve további 1-2 cm hosszan, az izomréteget a nyálkahártya szintjéig teljesen átvágják. Ezt a szakaszt a gyomor felső részéből képzett „mandzsettával„ körülvéve létrehozzák a gyomortartalom nyelőcsőbe jutását gátló helyzetet.

Az achalasia műtéti kezelése során a gyógyeredmények jók, kicsi a műtéti kockázat. A műtét utáni állapot nem befolyásolja lényegesen az emésztőrendszer munkáját. Átmeneti nyelési nehezítettség, illetve reflux betegség előfordulhat. A tartósan fennálló nyelési panasz tágítással kezelhető. Egyes esetben a megfelelő műtéti technika ellenére a betegség kiújulhat, ismételt műtét válhat szükségessé.

 

Featured services

Patient information

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis

Lorem Ipsum is simply dummy text of the printing and typesetting industry. Lorem Ipsum has been the industry’s standard dummy text ever since the 1500s, Lorem Ipsum has been the industry’s standard dummy

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Lorem Ipsum is simply dummy text of the printing and typesetting industry. Lorem Ipsum has been the industry’s standard dummy text ever since the 1500s, Lorem Ipsum has been the industry’s standard dummy

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

© 2020 SEBÉSZETI PORTÁL BUDAPEST.