Rekeszsérv Műtét

A rekeszsérv („hiátusz hernia”) az az állapot, amikor a gyomor felső szakasza a rekeszizom nyílásán át a mellüregbe türemkedik. Nem feltétlenül okoz panaszokat, ám ha mégis, akkor azok a gyomor-nyelőcső refluxbetegségéhez (GERD) hasonlók.

A nyelőcső záróizma élettani viszonyok között szorosan zár. Rekeszsérv esetén azonban a záróizom új helyre – a mellüregbe – kerül és ez megakadályozhatja teljes záródását. A gyomorból visszaáramló emésztőnedvek kárt tehetnek a nyelőcsőben.

Mi az a rekeszsérv?
Rekeszsérv alakul ki, ha a gyomor felső szakasza a rekeszizom nyílásán át a mellüregbe kerül. A rekeszizom a mell- és a hasüreget egymástól elválasztó vékony izmos lemez, amelynek a kö-zépponti nyílásában helyezkedik el a nyelőcső-gyomor átmenet.

Kit fenyeget a rekeszsérv kialakulásának kockázata?
Rekeszsérv bármely életkorban és mindkét nemben kialakulhat, bár 50 éves kortól kezdődően válik gyakorivá. Gyakrabban fordul elő rekeszsérv túlsúlyos egyéneknél és dohányosoknál.

Other departments

  • Optometry
  • Dentistry
  • Neurosurgery
  • Therapy
  • Dermatology
  • Orthopedics

Mi okozza a rekeszsérvet?
A rekeszsérv leggyakoribb oka a hasüregi nyomás emelkedése. Hasűri nyomásemelkedést idézhet elő többek között:

• köhögés,
• hányás,
• erős préselés székürítéskor,
• nehéz teher emelése,
• testi megerőltetés.

Egyéb okokból is kialakulhat rekeszsérv, pl. nőknél a terhesség ideje alatt, elhízott egyéneknél, vagy ha szabad folyadék halmozódott fel a hasüregben

A fokozott hasüregi nyomás (lásd nyilak) a gyomor egy részét a rekeszizom nyílásán át a mellüregbe préseli.

Melyek a rekeszsérv tünetei?
Számos, rekeszsérvvel élő embernél sohasem jelentkeznek tünetek. Egyeseknél a gyomornyelőcső reflux betegségével (GERD) azonos tünetek lépnek fel. GERD alakul ki, ha az emésztőnedvek a gyomorból visszaáramlanak a nyelőcsőbe.

A GERD tünetei:
• gyomorégés
• keserű, vagy savanyú íz érzése a garatban
• hasi puffadás és böfögés
• gyomor-/nyelőcsőtáji panaszok

Noha a rekeszsérv és a GERD között alighanem összefüggés áll fenn, úgy tűnik, hogy egyik sem kiváltó oka a másiknak. Számos ember él rekeszsérvvel anélkül, hogy GERD-től szenvedne, míg másoknál – jóllehet kialakult GERD – nem áll fenn rekeszsérv.

A rekeszsérv további tünete a mellkasi fájdalom. Mivel utóbbi szívroham tünete is lehet, bármilyen mellkasi fájdalom jelentkezésekor fontos kezelőorvosához fordulnia, vagy kórházi sürgősségi betegellátó osztályt keresni fel.

Hogyan kórismézik a rekeszsérvet?
Több vizsgálat végezhető a rekeszsérv diagnosztizálására. Ide tartozik többek között a báriumpépes röntgenvizsgálat, az endoszkópia, a nyelőcső-manometria, a nyelőcső bennék pH értékének, ill. a gyomorürülés ütemének vizsgálata.

• A báriumpépes röntgenvizsgálat során a beteg röntgensugárfogó kontrasztanyagot nyel le, amely láthatóvá teszi a nyelőcső és a gyomor rendellenességeit (nyelési zavarok, il-letve gyomorfekély vagy -daganat esetén). Megmutatja továbbá a rekeszsérv nagysá-gát, sőt azt is, hogy a sérv következtében megcsavarodott-e a gyomor.
• Az endoszkópia során hosszú, vékony (kb. 12 mm átmérőjű), hajlékony eszközzel (en-doszkóppal) belülről tekintik át az emésztőrendszer felső szakaszát.
• Nyelőcső-manometriával a nyelőcsőizomzat ereje és mozgásainak összerendezettsége vizsgálható, nyelés közben.
• A pH mérésével a nyelőcsőtartalom savasságát határozzák meg és kiderítik, hogy a panaszok közül melyek függenek össze a nyelőcsőbe került savval.
• A gyomorürülés vizsgálatával azt ellenőrzik, hogy az elfogyasztott táplálék milyen gyorsan távozik a gyomorból. Ennek a vizsgálatnak az eredményei különösen fontosak hányingert-hányást panaszoló betegek esetében. A hányinger-hányásnak egyéb okai is lehetnek, többek között rekeszsérv.

Hogyan kezelik a rekeszsérvet?
A rekeszsérv az esetek zömében nem okoz gondot és csak ritkán szorul kezelésre. Mindazonáltal, mivel egyes, rekeszsérves betegeknél a GERD tünetei jelentkeznek, a kezelést az ezek enyhítésére használatos módszerekkel kezdik. Ide a különféle életmód-változtatások tartoznak, mint pl.:

Testsúlycsökkentés (túlsúlyosság esetén).
• Az ételadagok csökkentése.
Bizonyos savas ételek (pl. paradicsomlé, citrusfélék és ezek levei) kerülése, mivel ezek irritálhatják a nyelőcső hámbélését.
• Az olajban/zsírban sült, zsíros ételek, koffeines ételek-italok (pl. csokoládé), a bors-menta tartalmú ételek, a szénsavas üdítők, az alkoholos italok, a paradicsomszósz, a mustár, és az ecet fogyasztásának korlátozása.
• A napi utolsó étkezést az esti lefekvés időpontjához képest 3-4 órával korábbra kell ütemezni és kerülni kell a nassolást lefekvéskor.
Hanyatt fekvéskor a fejnek kb. 15 cm-rel magasabban kell lennie a test többi részénél – ez esetben a gravitáció segít, hogy a gyomor tartalma a gyomorban maradjon. Legin-kább az ágy feji végének megemelése, vagy az ágybetét lejtős elhelyezése ajánlott. A felsőtest párnákkal történő megtámasztása nem megfelelő, mivel ekkor a test csípőben hajlik meg ahelyett, hogy lejtőn feküdne.
• A dohányzás abbahagyása.
Szoros derékszíj, vagy ruházat viselésének mellőzése, mivel ezek megnövelhetik a has-üregi nyomást – hasonlóan a rugalmas harisnyákhoz és az alakformáló öltözetekhez.
• Bizonyos gyógyszerek étkezés után bevéve csökkentik a gyomortartalom savasságát – ilyenek például a savkötők, vagy a hisztamin-receptor blokkolók.

Olykor gyógyszert, ún. protonpumpa-gátlót alkalmaznak a rekeszsérv okozta tünetek kezelésé-re. Szedése során a szervezet a normálisnál kevesebb gyomorsavat termel – ez a hatás hasonló a hisztamin-receptor blokkolókéhoz.

Enyhíthetők-e a rekeszsérv tünetei gyógyszerekkel?
A gyógyszeres kezelés alapja a gyomorsav termelésének csökkentése. Erre a célra számos korszerű gyógyszer áll rendelkezésre. Súlyos, szövődményes esetekben, ill. a gyógyszeres kezelésre nem megfelelő terápiás válasz esetén, főleg fiatal betegek esetében műtéti kezelés is szóba jöhet.

Mikor válik szükségessé rekeszsérv-műtét?
Ha a nyelőcsőhöz csatlakozó gyomorszakaszt a rekeszizom nyílása oly erősen szorítja, hogy ezzel akadályozza a gyomorfal vérellátását, akkor ezt műtéttel kell megszüntetni. Műtétre lehet szükség továbbá akkor is, ha a rekeszsérv súlyos, hosszú ideje fennálló (krónikus) nyelőcső-refluxszal jár, amelynek a tüneteit nem enyhíti a gyógyszeres kezelés. 

A műtét célja a gyomor-nyelőcső reflux megszüntetése hatásosabb szelepmechanizmus kialakításával a nyelőcső alsó végén. Ez a szelep lengőajtóhoz hasonló: megnyílik, hogy átengedje a táplálékot a gyomorba, majd lezár, hogy megakadályozza a gyomortartalom visszafolyását a nyelőcsőbe. Ha ez a szelep nem működik megfelelően, akkor a gyomortartalom rossz irányba haladhat és károsíthatja a nyelőcsövet. Az idült gyomorbél reflux kezelés híján szövődményeket okozhat, többek között nyelőcső-gyulladást, fekélyképződést a nyelőcsőben, nyelőcsővérzést, vagy -hegesedést.

Hogyan végzik a rekeszsérv-műtétet?
A rekeszsérv műtéti megszüntetése során:
• A mellüregbe préselődött gyomorszakaszt visszahúzzák a hasüregbe.
• Korrigálják a nyelőcső alsó végén található szelepmechanizmus működését.
• Megszüntetik a rekeszizom nyílásának túlzott tágasságát.

A műtét során a sebész a gyomor felső szakaszából (ún. fundusából) „mandzsettát” képez a nyelőcső alsó szakasza körül. Ezzel tartósan hatásos záróizmot („szelepet”) alakít ki, amely meggátolja a gyomortartalom visszaáramlását (refluxát) a nyelőcsőbe.

Ezt az ún. fundoplikációt kétféle változatban végzik. A nyitott fundoplikáció nagyobb műtéti feltárásból történik, amely során jobban át lehet tekinteni a szituációt, ezért súlyos esetekben lehet rá szükség. A nyitott műtét azonban hosszabb kórházi lábadozással jár, emiatt a sebész számos esetben a laparoszkópos beavatkozást választja. 

A laparoszkópos műtétet több kisebb metszésből és nem egyetlen, hosszú feltárásból végzik. Ez az eljárást ún. „minimálisan invazív” beavatkozások közé tartozik. Ez a beavatkozás végleges megoldást kínál a rekeszsérv okozta panaszok megszüntetésére. A laparoszkópia során a sebész 5-6 kis metszést ejt a hasfalon. A laparoszkópot (a műtéti team számára a hasüregi szerveket monitoron megjelenítő eszközt) és a többi sebészeti műszert ezeken a kis metszéseken keresztül vezetik a hasüregbe. A gyomor fundusából mandzsettát képeznek a nyelőcső körül, majd a műtét során beállítják a nyelőcső-záróizom feszességét. A laparoszkópos beavatkozás előnyei a nyitott műtéttel szemben:

• kisebb műtéti sebek,
• kevesebb fájdalom és hegesedés,
• gyorsabb gyógyulás.

Featured services

Patient information

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis

Lorem Ipsum is simply dummy text of the printing and typesetting industry. Lorem Ipsum has been the industry’s standard dummy text ever since the 1500s, Lorem Ipsum has been the industry’s standard dummy

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Lorem Ipsum is simply dummy text of the printing and typesetting industry. Lorem Ipsum has been the industry’s standard dummy text ever since the 1500s, Lorem Ipsum has been the industry’s standard dummy

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

© 2020 SEBÉSZETI PORTÁL BUDAPEST.